2015. július 28., kedd

A harcosok barlangja



Harcosaink voltak, vannak és reméljük, hogy lesznek is. Jelen időben három, félelmet nem ismerő lányról beszélünk, (mint már hamarabb megtudhattuk) Gloriáról, Belloráról és Annáról. A harcosoknak nincsen természetfeletti erejük, őseik halandók voltak. A történelemben körülbelül 300 év vezethető vissza a legelső harcos nő felbukkanásáig, ki a sötéttel szembeni harc során hősi halált halt. Pár évtizeden belül a birodalmat számos, hozzá hasonló ember lepte el, ám ők sosem voltak nagyravágyóak. Megelégedtek egy barlanggal, esetleg még egy tágasabb tölgyfa odvával is. Ám a sötétség elleni harcokban elsőként mindig tőlük kértek segítséget, hiszen nekik volt a harchoz a legnagyobb tehetségük. 
Talán ha egyetlen csatát kéne kiemelnem, akkor a Gyémánt folyó partján történ, 23 évig tartó háborút említeném meg. A sötétség majdnem az egész birodalom felett átvette az irányítást, ekkor végeztek Dalia királynő fiával, Hellis herceggel. A király nem bírta elviselni ép idegekkel fia halálát, ennek a következményeképp lett öngyilkos, Felakasztotta magát. A birodalmat szörnyen legyengítette ez a két hatalmas veszteség és a sötét egyre előrébb tört. Ekkor lendültek harcba a harcosok, akik igaz, népességük 80%-át elvesztették, de sikerült visszaverniük őket. Ám itt nem volt vége, hiszen el kellett temetni a rengeteg elesettet.
Mindig is bennük volt az ösztön,mely segítségével kitűnőek voltak vadászatban, halászatban és nem utolsó sorban tüzet is tudtak gyújtani. Mára már csak e három amazon maradt, ám bennük meg maradt az előbb említett dolgokhoz mért tehetség. Barlangjukat az erdőben talált állatok szőrméjével, illetve a fából készült tárgyakkal elég otthonossá tudták varázsolni. Középen a földön egy barnamedve lenyúzott bőre díszíti a földet. A szemben lévő két sarokba egy-egy tölgyfából készült szekrény. Ezekbe voltak belehajtogatva külön a harci, külön a mindennapi öltözékek. Többnyire bőrből készítették ruháikat, hozzájuk illő ugyanebből az anyagból készült csizmával. A lábbeli tetejét egy szőrmecsík díszítette, csakúgy mint a ruhák derekára kerülő övet. Bellora ruhája mellé még egy tollakkal kidekorált fejfedő is járt, kimutatva ezzel a lány indián származását. Ezek között helyezkedett el a három ágy, melyek alapzata szintén tölgyből készült, annyi különbséggel, hogy növényi eredetű festékekkel sárgára mázolták. Mindegyiken egy tollpárna, illetve gyapjútakaró. A barlang bejárata mellett jobbra egy fenyő kivésett törzse, ebben tartották fegyvereiket. Többnyire kopja, kard, íjak és az ezekhez tartozó nyilak. Természetesen a tűrakóhelynek is külön helye volt. A bal oldali falhoz lettek stószba állítva az ágak, melyeknek tüze esténként megvilágította az ősök által nyomként hagyott barlangrajzokat.Magától a barlangtól nem messze állt egy körkarám, benne 3 gyönyörű lipicai lóval, kiknek többnyire Bellora látta gondját, hiszen leginkább ő értett velük szót.

A birodalom

Egy mágikus világban szinte elengedhetetlen a megfelelő uralkodói hatalom. Ez a hatalom a birodalom területére van befolyással, illetve ez tartja fenn a békét, nagyrészt megakadályozza a lázadásokat, mégis sok helyen vannak ellenségek, akik a birodalom határain belülre vissza akarják vezetni a sötétséget és elvenni Dalia királynő hatalmát. Ehhez vezethető vissza a hatalmas, kissé kopott, barna téglafal, mely a birodalmat határolja. Ezt 3 órás váltásban védik a tündérek. Nem a megszokott kinézetű tündérek...ők nem rendelkeznek szárnyakkal, illetve csak az őrzés a feladatuk. Méretükhöz képest buzgó és viszonylag erős lények. Ha a faltól kissé keleti irányba haladunk, egy hatalmas hegyet pillanthatunk meg, melynek lábánál egy hatalmas barlang tátong. Éjszakánként fény szűrődik ki belőle, mely a benti világításra és a kellemes hőmérséklet megőrzésére gyújtott tábortűznek köszönhető. Itt laknak a harcosok: Gloria, Bellora és Anna. Ha szemünket felvezetjük a hegyvidék hófödte csúcsai magasságába, onnan még kicsit beljebb, egy eldugott helyen van egy barna, régi faház. Ez a boszorkányok(Agora és Della) tanyája. Innen nem messze csorgadozik az égszínkék, tiszta Gyémánt folyó. Innen nyerik a palotát körülvevő várárokhoz szükséges vizet. Itt él természetesen Dalia az özvegy királynő lányával, Ineával. Viszont, ahogy az elején említettem, nem mindenki hallgat az uralkodóra. Ezzel Nevorára gondoltam, aki a sötét oldalon áll. A birodalom szélén található egy hatalmas erdő, mely fekete mágiával van belepve. Negatív hullámok veszik körül. Itt rejtőzködik Nevora, a pillanatot várva, mikor csapjon le.

A palota

A palotát 500 éve építették, egy varázslat segítségével a gonosz ellen, és a Fényből nyeri az erejét, de mivel a Sötétség egyre nő a varázslat is lassan kezd gyengülni. Itt él az özvegy királynő, Dalia a lányával, Ineával együtt. Az épületen kívül gótikus elemek fedezhetőek fel. Gyönyörű, kecses, fehér tornyok barna tetővel törnek az ég felé, az ablakokon csipkéhez hasonló fehér minta látható. A nagykapu barna, erős fenyőből készült, és fekete mágikus rácsokkal is védve van támadás esetére. Belül hatalmas termek, ablakok, csillárok lelhetők fel, legtöbbjük egyidős a palotával. A bálteremben a külső világtól függő gyakorisággal szoktak bálokat tartani. A bálteremből balra az ajtó mögött a hall található, ahol az egyik hatalmas szőnyeg alatt egy csapóajtó van, a mögött pedig egy hosszú lépcsősor vezet le a pincébe, ahol egy komplett kis palota lett kialakítva a Sötétség ellen. A bálteremből egy arany motívumos lépcső vezet fel a királyi lakrészre. Középen a király szobája volt, balra a királynőé található egy tölgyfa ajtó védelme mögött. A hercegnő lakrésze a jobb oldali szárnyban van, az ő szobája nyugatra néz. A falak halvány fűzöldben pompáznak, a plafonon található az egyik legrégebbi és legfényesebb csillár. Az erkélyére egy nagy üvegajtó nyílik, ahonnan lelátni a tóra és a mágikus kertre, amit Della és Agora épített támadás esetére. A kertben van egy tujákból megépített labirintus, amelyen csak az tud túljutni, aki ismeri a labirintust, vagy már egyszer túljutott rajta. A labirintus után ott a tó, és egy virágos sziget is, melyek a királyi család kedvenc virágaival vannak teleültetve: rózsával, kardvirággal, orchideával és tulipánnal. Majd a birodalom széléhez közeledve -ami a palotához közel található-  az erdő, ahol a gonosz Nevora rejtőzik. A kastélyban még egy hatalmas istálló is van lovakkal. Néhányan közülük pegazusok, az egyik koromfekete, és a szárnya vége lángvörös, a másik hófehér, neki a szárnya vége koromfekete. Volt egy harmadik, de az meghalt, miután a király öngyilkos lett. A pegazusok élete össze van kötve a gazdáikéval. A gazda túl tudja élni pegazust, de a pegazus nem tudja túl élni a gazdáját.